A Felkelő Nap országának ősi harci technikái közül nagyon sokat napjainkban is milliók gyakorolnak. A harcművészetek elsajátítását célzó iaidō, kendō, kyūdō vagy jūjutsu sportok mellett azonban csak nagyon ritkán hallani a vízben folytatott küzdelmek során alkalmazott úszó módszerekről, ami a suijutsu összefoglaló nevet kapta. A tradicionális japán úszás (日本泳法 - Nihon Eihō) különböző technikákat alkalmazó 12 stílusa közül néhánynak szerencsére még ma is akadnak követői. Augusztus 12-én Kumamoto városban az egyik "helyi specialitásnak" tekinthető módszerből tartottak bemutatót.

Szamurájpáncélba bújt kobori-ryū technikák használó harcos a vízben.
(Fotó: TV Kumamoto)

Kumamoto prefektúra fontos szellemi-kulturális javai között szerepel a Kobori-ryū Tōsuijutsu (小堀流踏水術), a víztaposásos úszásnem, ami az Edo-kor (1603-1868) közepén került be a szamurájok rendszeres edzésmódszerei közé. A körkörös taposó technikával a Hosokawa-klán harcosai az erős sodrású vízszakaszokon még páncélba öltözve is folyamatosan a felszín felett tudták tartani felsőtestük egy részét, így a vízben a kardvívás és a lőfegyverek használata is lehetővé vált számukra.

A kumamotói AquaDome-ban tartott csütörtöki bemutatóra az ország számos pontjáról érkeztek suijutsu gyakorlók. A mintegy 60 résztvevő legfiatalabb tagja 7 éves, a legidősebb 71 éves volt.

Bemutatójukon a közönség láthatta hogyan kell mindkét kart folyamatosan a víz felett tartva úszni, egy helyben maradva kalligráfiát (連書 - rensho) gyakorolni, vagy a körülbelül 10 kg súlyú páncélban legalább egy kart a víz felett tartva haladni (甲冑御前游 - kacchū gozen oyogi), és megtudhatták azt is, hogy milyenek a vízben végzett kardvívás (水剣 - suiken) formagyakorlatai.