Az Európai Unióhoz hasonló távol-keleti közösség ötlete is felmerült Hatoyama Yukio japán miniszterelnök és Hu Jintao kínai elnök megbeszélésén. A két vezető New York-ban az ENSZ közgyűlése után találkozott egymással.

A japán kormányfő úgy tűnik megpróbál eleget tenni az augusztus közepén indult választási kampány során bejelentett ígéreteinek és az Egyesült Államok helyett a kelet-ázsiai térség felé fordítaná az ország új diplomáciai irányvonalát. A saját szavaival a testvériség diplomáciájának (友愛・外交 - yūai gaikō ) nevezett elgondolás lényege egy bizalomra és közös stratégiai érdekekre épülő Kelet-Ázsiai Unió létrehozása.

Az ügy komolyságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy közel 1 órán át tartó megbeszélésük fő témája is ez, a partnerség és a stratégiai együttműködés erősítésének lehetősége volt.
- Szeretnék a barátság és testvériség szellemén alapuló nemzetközi kapcsolatokat ápolni szomszédainkkal - nyilatkozott a Kelet-Ázsiai Közösség tervéről Hatoyama a találkozó után. - Noha felismerjük az országaink között lévő különbségeket, szeretnénk felülkerekedni rajtuk és a bizalomra épülő szoros kapcsolatokat kiépíteni egymás között.

Hatoyama Japánt a szomszédai felé közelítő ötlete nem egy hirtelen jött gondolat eredménye. A választások előtt a New York Times oldalain publikált egy angol nyelvű cikket, New Path for Japan címmel. (Saját weboldalán ezt japán és koreai nyelven is közzétette.) Ebben kifejti, véleménye szerint a Testvériség (Fraternité) kialakítása a kelet-ázsiai térség országainak együttes érdeke és külön kihangsúlyozza egy EU fizetőeszközhöz hasonló közös ázsiai pénznem bevezetésének fontosságát.

A kulturális különbségek, az angol-francia vagy a francia-német ellentétet jóval felülmúló, békésnek nem mondható történelmi kapcsolatok, valamint az önös érdekek háttérbe szorításának esélytelensége miatt Hatoyama valószínűleg túl nagy fába vágta a fejszéjét. Hivatali ideje alatt bizonyára békés diplomáciai tárgyalások követik majd egymást Kínával és Dél-Koreával, de egy összetartó közösség létrehozása a térségben túl álomszerű célnak tűnik.

Meglátszik ez azon is, hogy Hatoyama elgondolása szerint a Kelet-kínai-tengert a Testvériség tengerévé kellene formálni, míg Hu Jintao véleménye az, hogy az inkább a béke, barátság és együttműködés tengere kell legyen. Tekintettel arra, hogy az említett zóna energiaforrásokban gazdag és hosszú évek óta területi és diplomáciai viták tárgyát képezi, feltételezhető, hogy nem lesz könnyű az ázsiai energiafaló óriást rávenni arra, hogy egy közös cél érdekében lemondjon igényeiről.