A Japán Császári Hadsereg által a világháború előtt készített helyrajzi térképek az elmúlt száz év alatt sem veszítettek aktualitásukból. A közel 6000 darab, Japánon kívüli terület helyrajzát magába foglaló gyűjtemény adatai meglehetősen részletesek és nagy részük ma is helytálló, ezért a Tohoku Egyetem kutatói környezet- és katasztrófavédelmi célokra hasznosítanák őket. A Gaihozu (外邦図) nevű topográfiai térképkollekciót (Gaihozu Digital Archive) az interneten is közzéteszik.

A gyűjtemény lefedi az észak-amerikai területek egy részét Alaszkától a keleti partig, Ausztráliát, Délkelet-Ázsia szigetvilágát, Dél-Ázsia területeit a mai Afganisztán és Pakisztánig vonaláig, valamint Hawaii és Madagaszkár vidékét. Ezeket a helyrajzi térképeket a korabeli hadvezetés megbízásából titokban készítették, hogy a későbbiekben katonai célokra alkalmazhatóak legyenek. A legkorábbi darab a kínai-japán háború idejéből származik, de 1888 és 1945 között egy-egy területről több változat is készült.

Történelmi értékükön kívül, mint nemrégiben kiderült, más jelentőségük is van, hiszen katasztrófavédelmi szempontból mind a mai napig megfelelően használhatók. Az egyik több mint 70 éves térkép adatait például a 2008. május 3-án Mianmaron végigsöprő vihar után sikerrel használták a mentőcsapatok. Két héttel a tavaly tavasszal súlyos természeti csapást okozó Nargis-ciklon pusztítása után az ország vezetése japán segélycsapatok számára is engedélyezte a részvételt a mentésben. A szigetország katasztrófavédelmi egysége az Irrawaddy folyó torkolatvidékén dolgozott. Mivel a katonai junta nem szolgáltatott számukra részletes térképet, a Tohoku Egyetem által rendelkezésükre bocsájtott második világháború előtti katonai rajzokat tanulmányozták. Ahogy az egyik kutató fogalmazott: "A hidak, az utak és még a kórházak helyzete mind a mai napig meglepően pontos a régi térképen."

A japán Gaihozu topográfiai térkép gyűjtemény egy része a Tohoku Egyetemen. (Kép: 47news)

Egy másik felhasználási lehetőség a környezetvédelem területén nyílik. A több évtizede készült térképeket a maiakkal összevetve számos folyamat megfigyelhető: a himalájai gleccserek változása jól mutatja a globális felmelegedés hatásait, a dzsungelekkel borított területek csökkenése pedig az emberi beavatkozás irányát szemléltetheti - állapította meg a Tohoku Egyetem kutatócsoportja.

Vitás pontja volt a térképek közzétételének, hogy közülük sok a mai Kína és a Koreai-félsziget helyrajzát ábrázolja. Márpedig Kínában illetve Észak-Koreában, a Gaihozu gyűjteményhez hasonló részletességgel készült topográfiai térképek az államtitok részét képezik és tiltják a nyilvános használataikat. A diplomáciai viták elkerülése miatt az egyetem vezetése úgy döntött, hogy a két országot ábrázoló térképek nem kerülnek be az interneten elérhető digitális archívumba.

1945 előtt a japán birodalmi csapatok birtokában több mint 100.000 darab helyrajzi térkép volt. A háború végén, a kapituláció aláírása előtt ezek legtöbbjét megsemmisítették, hogy nehogy a szövetségesek birtokába kerüljenek. A Tohoku Egyetem teljes gyűjteménye ma körülbelül 70.000 topográfiai rajzot tartalmaz. Ezeknek csak egy kis része lesz online látható.