A Tokyo délkeleti partjaitól mintegy 1000 kilométerre a Csendes-óceánban fekvő körülbelül 30 szigetből álló csoport pályázata a Világ Természeti Világörökségeinek Listáját összeállító UNESCO bizottság januári ülésén kerülhet napirendre. A japán környezetvédelmi minisztérium 2007-ben vette fel a Világörökség-jelöltek közé az észak-déli kiterjedésben körülbelül 400 km hosszan elnyúló szigetvilágot.

Ogasawara természete igen színes képet mutat: egyedülálló növény- és állatvilága valamint a Föld evolúciójának történetét tükröző kőzetrétegei környezetvédelmi és turisztikai szempontból különösen értékesség teszik. Vízi világa sok ritka állatfajnak ad otthont: ez a kihalás fenyegette púpos bálnák (vagy hosszúszárnyú bálnák) egyik párzó helye, illetve Ogasawara közelében filmezték le 2006 végén a világ egyik legnagyobb tintahalfajának (Taningia danae) egy példányát is.

A szigetcsoport mintegy 48 millió évvel ezelőtt hosszan tartó vulkanikus aktivitás során alakult ki a csendes-óceáni és a Fülöp-szigeteki tektonikus lemezek között. Anyagát túlnyomó részben a magnézium-oxidban, krómban és szilikon-dioxidban gazdag boninit alkotja. Történelmi szempontból a második világháború idején kapta a legnagyobb szerepet. A szigetvilág egyike Iwo-jima, ahol 1945- február-márciusában a csendes-óceáni hadszíntér egyik legvéresebb ütközete zajlott. A legtöbb szigetet meredek sziklás partvonal övez, amelyek közelében gyakran 50-100 méter magas hullámok tombolnak. Körülöttük sok korall zátony található. Strandolásra alkalmas, homokos tengerparti résszel csak néhányuk büszkélkedhet.

Amennyiben az UNESCO bizottsága januárban elfogadja a pályázatot, az Ogasawara-szigetek 2011-től már regisztrált tagja lehet a Világörökség listának.